Felületszerű szerkezeti réteg – a hozzá szervesen kapcsolódó felhajtásokkal, szegélyekkel, áttörésekkel és hézagképzésekkel együtt –, amely az épületet a csapadékvíz hatásaitól megvédi.
Csapadékvíz elleni szigetelés:
Felületszerű szerkezeti réteg – a hozzá szervesen kapcsolódó felhajtásokkal, szegélyekkel, áttörésekkel és hézagképzésekkel együtt –, amely az épületet a csapadékvíz hatásaitól megvédi.
Egyenes rétegrend:
Olyan lapostető-szigetelési rétegrend, amelynél a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés alá kerül.
Falazatok injektálása felszálló nedvesség ellen:
A falazatban egy furatsor készítése (lehetőleg a padlószint alatt), és a furatokba olyan vegyi anyagot juttatunk, mely telíti a fal kapillárisait, ezáltal akadályozza meg a további nedvesség feljutását a falazatba.
Fordított rétegrend:
Olyan lapostető rétegrend, amelynél a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés fölé kerül.
Hangszigetelés:
Általános esetben a saját lakásunkat, lakóhelyiségünket akarjuk megvédeni a külső kellemetlen zajterheléstől. Ilyen az is, ha a lakótömbben a szomszédos, alsó és felső szomszédtól átszűrődő általános zajokat (pl. csővezetékek, háztartási berendezések) kívánjuk kizárni. A másik eset, mikor a külvilágot akarjuk megvédeni valamely tevékenységünkkel együtt járó zajoktól. Megint más eset, mikor speciális feladatra (pl. hangstúdió) akarjuk átalakítani az adott helyiséget. Ez esetben nem elegendő a külső zaj elszigetelése, hanem a belső akusztikai viszonyokat is megfelelőre kell alakítani.
Hőszigetelés:
A különböző funkciójú épületeknél a falakon keresztüli hőáramlás megakadályozása érdekében kiemelt fontosságú a megfelelő hőszigetelés. Ezzel akadályozható meg a belső terek nyári felmelegedése és téli lehűlése. A térelhatárolók különböző légállapotú külső és belső tereket határolnak el egymástól, ezért jelentősek hőszigetelő tulajdonságaik. A nagy testsűrűségű, tömör teherhordó szerkezetek jól vezetik a hőt. A korszerű épületeknél ezért általában külön hőszigetelésre is szükség a külső és belső tér hőmérsékletkülönbségének a legkevesebb energiával – fűtési költséggel, légkondicionáló működési költségével – való fenntartására. A csapadékvíz elleni szigeteléssel ezek általában egy rendszert alkotnak, így a megfelelő szigetelési rendszer kiválasztása szigetelési szakember feladata.
Járható és nem járható tetőszigetelés:
A lapostetők a használatuk szerint lehetnek járható un. terasz tetők és nem járható, felülről sérülékeny lágy fedéssel, ill. leterhelő kavicsterítéssel lezárt lapostetők. A járható tetők különleges változatát képezik a járművel járható tetők, amelyek a tetőszigetelés felett még útpályaszerkezettel is rendelkeznek. Ilyenek lehetnek például azok az un. parkolólemezek, amelyek alatt beépített, hasznosított tér van.
Kenhető szigetelések:
Olyan vízszigetelő anyag, melyet a szigetelendő felületre képlékeny állapotban visznek fel. Különböző kémiai és fizikai folyamatok eredményeképpen a beépítést követően vízhatlanná válik. Teraszok, úszómedencék szigetelésére kiválóan alkalmas.
Lábazat szigetelés:
A pincefalak külső hőszigeteléseként közvetlenül az épület vízszigetelésére helyezik, amely nem csak a káros hő veszteséget és penészgomba képzõdést akadályozza meg, hanem a vízszigetelést is megbízhatóan védi a mechanikus károsodások ellen. Védi az épületet a fröccsenő víz által terhelésnek kitett lábazati részeken is, és ezáltal megteremti a káros hő hidak nélküli átmenetet a pince és homlokzati szigetelés között.
Lapostető szigetelés:
A lapostető szigetelések rétegfelépítését jelentős mértékben meghatározza a tetőszerkezet alatti belső tér jellemző légállapota, az alkalmazott teherhordó födém anyaga ill. a hőszigetelés jellege (pl. kemény hab, szálas anyag, porózus réteg stb.). A belső tér jellemzői és az alkalmazható (vagy alkalmazandó) páratechnikai rétegek összefüggését - különös tekintettel az un. páratechnikai rétegek helyére és szerepére – figyelembe véve minden esetben szakember segítségét kell igénybe venni.
Mélygarázs vízszigetelés:
Alépítmények talajnedvesség, rétegvíz, talajvíz elleni szigetelése.
Pincék utólagos vízszigetelése:
Egy szakmailag összetett feladat, melynek meghatározásánál és kialakításánál figyelemmel kell lenni az épület statikai állapotára, a környezeti talajviszonyokra, a szigetelendő épületszerkezet kivitelezésénél beépített anyagokra, azok jelenlegi állapotára, a kialakult nedvesedés és vizesedés kiváltó okaira is.
Pinceszigetelés:
Alépítmények talajnedvesség, rétegvíz, talajvíz elleni szigetelése.
Szigetelés:
Különböző épületszerkezetek víz- és hőhatások elleni védelmének rendszere.
Szigetelés felújítás:
Különböző épületszerkezetek víz- és hőhatások elleni védelmi rendszerének felújítása, a meglévő régi kialakított rendszer hatékonyságának szükség szerinti emelésével.
Szigetelés javítás:
Különböző épületszerkezetek víz- és hőhatások elleni védelmi rendszerének javítása, a meglévő régi kialakított rendszer hatékonyságának változatlanul hagyásával.
Talajnedvesség elleni szigetelés:
Talajnedvesség elleni szigetelés ott készül, ahol a nedvességhatások közül a következők lépnek fel: talajpára, talajnedvesség, szivárgó rétegvíz (szivárgó rétegvíz ellen csak szivárgó rendszerrel kiegészítve készíthető talajnedvesség elleni szigetelés, egyébként talajvíznyomás elleni szigetelést kell készíteni!).
Talajpára elleni szigetelés:
Talajvíz illetve a talajnedvesség párolgása következtében a talajszemcsék közti hézagokat kitöltő vízpára. A talajpára az érintkező hidegebb épületszerkezetek felületére lecsapódik, ezért ott már talajnedvességként kell kezelni. Szigetelési megoldások választása esetén szükséges a figyelembevétele.
Talajvíznyomás elleni szigetelés:
Épületek, építmények talajban lévő részeit alulról és oldalról körülfogó talajvíz elleni szigetelés.
Talajvíznyomás elleni szigetelés ott készül, ahol a nedvességhatások közül a következők lépnek fel: talajvíz, agresszív talajvíz, szivárgó rétegvíz (szivárgó rétegvíz ellen csak szivárgó rendszerrel kiegészítve készíthető).
Terasztető szigetelés:
A járható terasztetők építésének igénye újból megnövekedett. A rétegfelépítés fejlődésének eredményeiből következik, hogy napjainkban már hiba lenne a szűrőbeton és habarcsba ágyazott lapburkolat alkalmazása, hiszen ekkor a csapadékvíz elleni szigetelés és hőszigetelés állapota nem ellenőrizhető, javításuk nagy nehézségekbe ütközik. Helyettük finoman illesztett jóminőségű szárazon fektetett lapburkolat készíthető kavicságyazatra, vagy a lapok sarkait alátámasztó, esetleg magassági értelemben szabályozható sarukat is alkalmazhatunk.
Utólagos vízszigetelések:
Egy szakmailag összetett feladat, melynek meghatározásánál és kialakításánál figyelemmel kell lenni az épület statikai állapotára, a környezeti talajviszonyokra, a szigetelendő épületszerkezet kivitelezésénél beépített anyagokra, azok jelenlegi állapotára, a kialakult nedvesedés és vizesedés kiváltó okaira is.
Vízszigetelés:
Különböző épületszerkezetek víz elleni védelmének megtervezett és kivitelezett rendszere.
Zöldtető szigetelés:
Olyan lapostető, amely növényzettel telepített, és az épületszerkezet, a tetőszigetelés és a kertészeti rétegek szerves egységet alkotnak. A vízszigetelés minden esetben gyökérálló szigetelő lemezzel készül. Az extenzív zöldtetők kis humuszvastagság mellett viszonylag kis ápolás igényű szárazságtűrő pázsit jellegű növényzetet tesznek lehetővé, míg az intenzív zöldesített tetők bokrok és kisebb fák befogadására is alkalmasak. Vastagabb talajrétegük természetesen jelentős többletsúlyt eredményez a zárófödém terhelésére. Nagyobb növények esetén a gyökérzet fejlődésére is helyet kell biztosítani, tehát előfordulhat lépcsős szerkezeti kialakítású zárófödém alkalmazása is. Zöld tetők kialakítása esetén gondolni kell az alkalmazott tetőszigetelési rétegfelépítés anyagainak biológiai korróziójára is, ami az élővilág fokozott jelenlétéből eredően a beépített anyagok új károsító tényezőjének tekinthető.